Nyúl Kornél

Ez is eljött, avagy Kornél a Facebookon. ITT lehet lájkolni. Vagy oldalt a kis dobozban.

még gondolkodom a hozzáadott értéken, ami csak ott lesz elérhető, már vannak ötleteim.

Nem kéklett a Vértes, feketéllett,
hajló háta égre görbedt-rémlett.
Éjszaka volt, Negyvennégy december…
Alig bírtam dobogó szívemmel. -

Hegyek, édes megszeppent nénéim,
térdeteken jó volt üldögélni;
lakattatok szőlővel, dióval,
voltatok csend, tücsökszó, rigódal.

Voltatok ős, mámorító szépség,
döngettétek a munka szívverését.
S ha nevem egy verssel még kiröppen:
költővé is általatok lettem. -

Nem ismertük egymást most ez egyszer,
nem szólhattunk, csupán lopva, szemmel.
Német ágyúk árnyéka riasztott.
Csak azt tudtam: várandósak vagytok.

Megszülitek – szülni akarjátok -
sarjatokat már, a szabadságot. -
A vajúdás, a gyalázat jegyét:
dúlt présházakat rejtett a sötét.
(1951)

Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Telefingtad a házat.
A fű is kihal utánad.

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért?
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért?

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt?

szeretném, ha elvégeznétek egy egyszerű matematikai műveletet: a+b=c

a:
Ádám:
Sokan tengődtök-é még e vidéken?
Eszkimó:
Sokan bizon, többen, mint ujjamon
Számíthatok. – Szomszédimat, igaz,
Agyonverém már mind, de hasztalan,
Mindég kerűlnek újak; s oly kevés
A fóka-faj. – Ha isten vagy, tegyed,
Könyörgök, hogy kevesb ember legyen
S több fóka.

(Madách Imre: Az ember tragédiája)

b:
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb…
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.

(József Attila: Thomas Mann üdvözlése)

c: ?