Nyúl Kornél

az egész úgy kezdődött, hogy kornélnak rossz kedve volt. látta azt a másik nőt, akivel, akibe, akiben egyszer régen, igaz nem is sokáig, de mégiscsak. és erről eszébe jutott, hogy ő most már soha, senkivel, senkibe, senkiben, és ez a gondolat szomorúvá tette. nem a jövő ijesztette meg, hanem a múlt, hogy mennyi mindent tett és nem tett meg, mennyi minden nem ugyanolyan, és nem volt benne biztos, hogy mi lett volna azzal a másik nővel, akivel kis ideig ugyan, de mégiscsak. öregszem – gondolta kornél, beleivott a kávéjába, és eldöntötte, megkérdezi őt is mit gondol minderről, hogy biztos-e a biztosban, és tényleg ezt akarja-e. nemsoká rájött, hogy ez nagy hiba volt.